A pénisz felemelkedik

a pénisz felemelkedik

Tartalomjegyzék

Charles Darwin angol természettudós, — Darwin után a nemi szelekció hosszú évtizedekre erősen háttérbe szorult, szinte feledésbe merült: olyannyira, hogy az as években gyakorlatilag újra fel kellett fedezni. Ennek főbb okai: szkepticizmusa szexualitással szembeni előítéletek, prüdériavalamint ragaszkodás ahhoz, hogy az ember az állatvilág felett áll.

A biológusok addig főleg a természetes szelekcióval magyarázták, igyekeztek magyarázni az egyes fajspecifikus vonásokat, ill.

a pénisz felemelkedik kemény az erekció

Az utóbbi néhány évtizedben azonban egyrészt az állatok viselkedésével foglalkozó etológiamásrészt pedig az ember lelki folyamatait, viselkedését tanulmányozó pszichológia részéről egyre több jelenséget sikerült viszonylag egyszerűen megmagyarázni a nemi szelekció révén, ami felbátorította a kutatókat. A nemi szelekció általában[ szerkesztés ] Az elképzelés alapja, hogy az állatok számos olyan jellegzetességet fejlesztettek ki, amelyek szigorúan véve nem szolgálják az egyedet a túlélésben, viszont segítenek neki abban, hogy minél több utódja szülessen.

Ezt a nemi szelekció segítségével kétféleképpen érik el: valamely jellegzetességgel vonzóvá teszik magukat az ellenkező nem számára nemek közötti, interszexuális vagy epigámikus szelekció ; vagy elriasztják vele az azonos nemű vetélytársakat nemen belüli, intraszexuális szelekció.

Erekció, mint erotikus fokmérő

Ahhoz azonban, hogy a nemi szelekció működjön, egyrészt az egyik nemben ki kellett alakulnia valamely jellegzetességnek, másrészt pedig az ellenkező nemben vonzalomnak kell ébredni a kérdéses jellegzetesség iránt.

Óriásszarvas csontváza: a szarvak hossza elérte a 2,7 m-t, tömegük pedig a 40 kg-ot. Míg tehát a természetes szelekció olyan tulajdonságokat fejleszt ki egy faj számára, amelyek segítik az egyedeket a túlélésért vívott harcban, addig a nemi szelekció a felelős általában egy fajon belüli olyan változatosságokért, amelyek nem szolgálják szigorúan az egyedek túlélését.

Ugyanakkor a nemi játékok férfiak péniszéhez révén ennek az ellenkezője is bekövetkezhet: vagyis új fajok is kialakulhatnak.

Az állatvilágban a nőstények versengése a hímekért sokkal ritkább. A nemi szelekció mint a természetes szelekció motorja[ szerkesztés ] Tollas dinoszaurusz rekonstrukciója Az már Darwinnak is gondot okozott, hogy az állatok számos, a túlélés szempontjából hasznos szerve miként fejlődhetett ki.

a pénisz felemelkedik mely gyümölcsből nő a pénisz

Az ugyanis nem volt kérdés, hogy egy-egy hasznos szerv kifejlődéséhez hosszú idő kellett, de az viszont már igencsak nehezen elképzelhető, hogy fejletlen formáikban hogyan a pénisz felemelkedik meg az egyes szervek amíg hasznossá nem váltak: hiszen a természetes szelekció minden a túlélés szempontjából felesleges dolgot szigorúan kirostál. Ezt a problémát Geoffrey Miller amerikai evolúciós pszichológus szerint a nemi szelekció segítségével lehetne feloldani.

Miller az első madarak tollas dinoszauruszok tollait hozza fel lehetséges példának.

A férfiak notórius hazudozók a péniszük hosszát illetően.

A mai madarak szárnyai nyilván nem hirtelen, hanem fokozatosan jelentek meg. Az is nyilvánvaló viszont, hogy az első szárnyakkal pontosabban: tollas végtagokkal még nem tudtak repülni az ezzel rendelkező dinoszauruszok.

Miller szerint az első tollak véletlenszerűen, pusztán testi díszítményként jelenhettek meg, és a nemi szelekció révén maradtak fenn, ill. Azután pedig, hogy idővel egyes egyedeket a tollas végtag segített a túlélésben, már a természetes szelekció révén fejlődhetett tovább.

Egy gondolat a(z) “A pénisz nélküli gyík mélyrepülése és felemelkedése” című bejegyzésnél

Az eredmény: a kakasoknál olyan pompás farktollazat fejlődött ki, amely sok esetben hátrányt is jelenthet számukra. A tojó jellegtelensége viszont azért fontos, mert egy díszes tollazattal csak felhívná magára a ragadozók figyelmét, pedig neki kell felnevelni a fiókákat.

Ugyanis betegségek, sérülések, genetikai rendellenességek általában rontják a test szimmetriáját. Az interszexuális szelekció eredménye a nemek külalakját illetően általában a díszes tollazatban és egyéb külsőségekben mutatkozik meg. Példa intraszexuális szelekcióra[ szerkesztés ] A nemen belüli szelekció esetén általában a hímek megküzdenek egymással a dominancia-rangsor magasabb pozícióiért ill.

Index De vajon valóban kidobott pénz-e a Yale Egyetem projektjére megítélt 87 millió forintnyi összeg, mely Obama elnök gazdaságélénkítő csomagjának részeként ütötte Patricia Brennan kutató markát? A méret a lényeg Fotó: Caroline Seidel A biológusok sokáig nem tartották különösebben érdekes kérdésnek a madarak nemi szervét: a fajok túlnyomó többségének nincs is külső párzószerve, sőt, ahol van is ilyen, jobbára csak a párzási időszak idejére nő meg.

Mivel legtöbbször ez a küzdelem test-test elleni főleg rituális, olykor vérre megy, de ritkán élet-halál harcezért ezen fajoknál a hímek testmérete nagyobb, mint a nőstényeké. Ennek oka, hogy a hímek kompetíciója versengése elsősorban a testi erőben jelentkezik. Nőstény és hím elefántfóka: jól látható a hatalmas méretkülönbség közöttük Egymással küzdő szarvasbikák Hím és nőstény oroszlán Vetélkedő zsiráfbikák Jó példa erre az elefántfókák Mirounga angustirostris esete: a szaporodási időszak előtt a bikák keményen megküzdenek egymással a kedvező fekvésű partszakaszokért.

A hím ivarszerv

Az eredmény: az elefántfóka bikák kétszer-háromszor nagyobbak, mint a tehenek. A fentieket Patricia Brown amerikai pszichológus állatkísérletei is megerősítették. Brown és munkatársai szíriai aranyhörcsögök hímjeit párosával összeengedték, a pénisz felemelkedik az egymás közötti harcaik során kialakuljon közöttük a dominancia-rangsor. Az egyes kifutók egy közös térre nyíltak, ahová ovuláló nőstényeket helyeztek el egyesével.

Nemi szelekció

Ezzel a kísérlettel arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy ha csak a nőstényeken múlna a választás, akkor vajon milyen hímet választanának maguknak? Azt kapták eredményül, hogy a nőstények mindig a legdominánsabb hímet választották.

Ez leginkább a territoriális területvédő hímek esetén kifejezett: egy állatfaj esetén minél nagyobb a hímek által birtokolt háremek átlagos mérete, annál nagyobb a fajon belül a hímek és a nőstények közötti méretkülönbség. Az intraszexuális szelekció azt is eredményezi, hogy a pénisz felemelkedik populáció nem mindegyik egyede vesz részt a szaporodásban.

A merevedés, a szexuális ingerre adott legtipikusabb élettani válaszreakció. Ez tulajdonképpen nem más, mint a férfi szexuális izgalmának erotikus fokmérője. Merevedéskor a hímvessző vastagságában és hosszában is megnő, felemelkedik, megkeményedik, ebből adódóan az erekcióban levő hímvessző nem hajlítható. Az orgazmus előtti pillanatokban és az ejakuláció közvetlen pillanatát megelőzően a makk teteje a vérpangás következtében még inkább megduzzad, és kékesebb-pirosabb színt ölt. Az erekciónak sajátos lényege, hogy a barlangos testek üregei megtelnek vérrel, amit a hímvessző vérkeringése tesz lehetővé.

Ez a jelenség megfigyelhető például az oroszlánoka vízilovaka gorilláka páviánoka makákóka hulmánok és néhány rágcsálófaj a pénisz felemelkedik. Sok állat fajnál nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy esetükben melyik fajta nemi szelekció működik. Ez a helyzet a szarvasfélék Cervidae és antilopfélék Antilopinae esetében is, amelyek a pénisz felemelkedik a párosodási időszakban a nőstények előtt küzdenek meg egymással.

Általában a győztesek párosodnak, de elképzelhető, hogy a hímek agancsai, teste és mozdulatai is befolyásolják a nőstényeket. Nemi szelekció az állatvilágban[ szerkesztés ] Nemi szelekció a gerinctelenek között[ szerkesztés ] A nemi szelekció csak az ivarosan szaporodó fajok között létezik és az alacsonyabb rendű állatoknál kevésbé kifejezett vagy látványos.

Ennek oka nagyrészt az, hogy náluk az ivadékgondozás viszonylag kis ráfordítást igényel. Ez legtöbbször abban merül ki, hogy a petéiket valamely biztosabb helyre rakják le: nagyszámú utódaikat ezután gyakorlatilag rábízzák az elemekre és a véletlenre.

A gerinctelen fajok különböző nemei általában szag- hang - és vizuális jelekkel hívják fel egymásra a figyelmet amely módszerek persze a magasabbrendű gerinces fajok között is megfigyelhetőek : vagyis rájuk inkább az interszexuális szelekció a jellemző. A gerinctelenek legnagyobb fajgazdagságú törzsét az ízeltlábúak adják, így a példákat könnyebb közülük választani.

Szagjelek[ szerkesztés ] Szagjeleket főleg a repülő rovarok használnak. A fajok legtöbbjénél a hímek [a selyemlepkéknél Bombyx mori a nőstények] jellegzetes anyagokat bocsátanak ki ezeket általánosságban feromonoknak nevezzükamelyeket a nőstények megfelelő receptorok segítségével érzékelnek, és képet kaphatnak általa a hímről.

Navigációs menü

A feromonok hatóanyaga és hatótávolsága legtöbbször fajspecifikus. Ebben a versengésben azok a hímek a sikeresebbek, amelyek minél több nőstényt tudnak minél nagyobb távolságról magukhoz csábítani. Az illatok azonban sokszor a ragadozók figyelmét is felkelthetik, és emiatt nem érdemes annak intenzitását egy szint fölé emelni. E hátrány kiküszöbölésére sok faj erősen fajspecifikus feromonokat használ, amelyeket csak saját fajtársaik tudnak érzékelni.

a pénisz felemelkedik gyenge merevedés egy partnerrel

Lehet, hogy érdekel